Cserkészetbe oltott iskola, iskolába oltott regösség
Virág András szívügye a cserkészet. Doktori értekezését a magyarországi cserkészet 1945 utáni titkos történetéről írta. A cserkészettel életében először a rendszerváltoztatást két évvel megelőzően a televízió esti híradójában találkozott. A 14 éves Virit – aki ekkor még semmit sem tudott a cserkészetről –, azon az estén valami rabul ejtette, amitől azóta nem tud és nem is akar szabadulni.

Minden családnak megvan a maga története arról, hogyan került a Búzaszembe. Ti hogyan érkeztetek?
Anna lányom lerágott körmeivel.
Elmeséled mi történt vele?
Anna három évvel ezelőtt kezdett iskolába járni, abba a körzetes iskolába, ahol a beiratkozáskor úgy éreztük, hogy helyzeti előnyünk van, mivel a feleségem családja nemzedékek óta ott tanult, vagy tanított. Első látásra úgy tűnt, hogy otthonos terepen mozgunk majd. Elkezdődött a tanév, telt az idő, és az első gyanús jel az volt, amikor Anna a szülinapi zsúrjára csak a volt ovis barátnőit hívta meg. A tanév végére odáig jutottunk, hogy rágta a körmeit. Az i-re a pontot a tanévzáró ünnepség tette fel, ahol a Himnuszt háromszor kezdték el hibásan, de negyedszer sem fejezték be jól. Kínomban már azt hittem, hogy a bomló Kádár-korszak végnapjairól készülő vígjáték egy kínos jelenetét forgatják. Kerestem az oszlopok mögé rejtett kamerát. Komolyan felmerült bennem, hogy ez valami átverés akar lenni. Mindezekre rá, még aznap délután az általunk megkedvelt tanító néni, aki miatt valamennyire elviselhető volt a tanév, bejelentette, hogy távozik az iskolából.
Ilyen helyzetre szokás mondani, hogy gyenge kezdés után erős visszaesés.
Valahogy így. Sürgősen elkezdtünk másik iskolát keresni, és folytattuk a keresést egész nyáron, de nem éreztük azt egyik iskolánál sem, hogy megvan, amire vágyunk. Augusztus 29-én este altatásnál, Orsi odaszólt hozzám, hogy nézzem még meg a buzaszem.hu honlapot. Bár korábban már hallottunk a Búzaszemről, a vélt logisztikai nehézségek miatt korábban fel sem került a listánkra, csak váci iskolában gondolkodtunk.
És milyennek tűnt a Búzaszem első ránézésre?
Borzasztóan megtetszett, mert rögtön feltűnt, hogy ez egy cserkészetbe oltott iskola.
Ezt a honlapról levetted?
A tartalmas programok, a kütyükhöz való viszonyulás, az otthonosság… Folytassam? 30-án ráírtam a vezetőre, akiről ekkor még nem tudtuk, hogy kit rejt a név. Nem érkezett válasz. Másnap reggel Annát és Marcit leadtuk az utolsó napjait rúgó nyári táborukba, a két kicsit a hónunk alá csaptuk, és gondoltuk, hogy megpróbáljuk személyesen. Mi történhet? Legfeljebb lepattanunk. De nem ez történt. Horváth Szilárd bocsánatot kért, és elmondta, hogy az előző napon tartották az iskola mindent elintéző napját – ezt a Búzaszembe járók értik -, nem jutott gép elé. Másfél órás beszélgetés vette kezdetét, amiben szó esett a cserkészetről is, és bennem egyre csak erősödött az érzés, hogy végre itthon vagyunk. Annának aznap este elmondtuk, hogy holnaptól másik iskolába fog járni, amire csak annyi volt a válasz, hogy „jó”.
Azóta eltelt két és fél év. Változott ez az érzés?
Erre csak azt tudom mondani, hogy itt köszönnek egymásnak az emberek. A körzetes iskolánkban már külön sportot űztem abból, hogy találok-e valakit, aki köszön. Abban nőttem fel, hogy akit ismerünk, azt köszöntjük. Mindennap úgy mentünk be a régi iskolánkba, hogy odafigyeltünk a köszönésre, de általában értetlenkedve néztek ránk, hogy „mivan?”. Valamit azért elértünk, mert a tanév végére néhány szülőtársnak már ment a köszönés. Itt a Búzaszemben ez is természetes. És ebből aztán következik sok minden más, többek között az, hogy szeptember végén már vágtuk Anna körmét.
Az imént említetted, hogy már a család felvételi beszélgetésén, vagyis az első búzaszemes beszélgetéseden, szó esett a cserkészetről, amiről tudvalévő, hogy korábban nem volt a Búzaszem része. Az iskolában, és most értsük ez alatt a tanórán kívüli tevékenységeket is, látszólag már minden ki van találva. Akkor mégis hogyan illeszthető be a cserkészet egyik napról a másikra az iskola életébe?
Talán nem én vagyok a legmegfelelőbb ember, akinek erre válaszolnia kell, de persze van gondolatom róla. Az iskola nagyon sokáig kereste annak eszközét, amellyel az elballagott diákok intézményesen is kapcsolódhatnak a Búzaszemhez. Évekkel azelőtt, hogy mi a Búzaszembe érkeztünk, megfogalmazódott gondolatban, hogy ezt az űrt a cserkészet tudná hitelesen betölteni.
A ’80-as években voltál tizenéves fiatal, amikor a cserkészetet tiltották. Ebből feltételezem, hogy csak később, felnőtt fejjel lettél cserkész.
1988-at írtunk, amikor a cserkészetet hivatalosan még tiltották, de a nyilvánosságban már nem léptek fel ellene. 14 éves voltam akkor. Napra pontosan emlékszem, hogy november 12-én volt a Jurta Színházban egy országos cserkészgyűlés. Ma sem tudjuk pontosan mi történt ott – főként mi előzte meg -, de a lényeg, hogy a hír bekerült az esti Híradóba, amit – mert történelmi idők voltak akkor is – néztem. Akkor még semmit sem tudtam a cserkészetről, de valamiért nagyon megragadott. Másnap mise után szóltam a káplánunknak, hogy cserkész >>akarok<< lenni. Kiderült, hogy Sütő István, Pista bá vezetésével ekkor már alakulóban volt a cserkészet a plébániánkon. Ő ott volt az újjá alakulás minden fontos állomásán és aktívan alakította is a folyamatokat. Pista bá kezei alatt kezdtem el a cserkészmunkát, nála végeztem az első hazai őrsvezető képző táborban, neki köszönhetően kerültem ’93-ban a tiszti táborba. Amikor aztán a cserkészcsapat vezetését átvettük tőle, Pista bá’ cserkészélete Gödre költözött. A családja, Trianon következtében települt Nagyszalontáról ide. Horányban is volt egy kis telke Pista bának, ahol a „Lokó” turista szakosztálya fedésében illegálisan cserkészkedő közösség találkozott. Itt épített egy 11 személyes kenut, amit Csaba királyfinak kereszteltek – ma is megvan, most újítjuk fel.
Úgy meséled a történetet, hogy érezhetően van valami sorsszerűség a nevekben és a helyszínekben.
Sosem gondoltam, hogy valaha eljön majd az idő, amikor nem az 543-as, hanem egy másik cserkészcsapatnak leszek a tagja. De még ezek az egyszerűnek látszó dolgok sem rajtunk múlnak, így aztán most már a gödi alapítású 801-esben vagyok tavaly október óta. A tagsági igazolványban meg csak egy rubrika van a cserkészcsapat címszónál.
Hogy ment az elszakadás?
Több, mint rendben.’99-ben már egyszer átadtam a csapat parancsnokságát, amikor az Egyesült Államokba utaztam nyelvet tanulni. Tehát volt egy kis tapasztalatom erről. Az öröklés egy állandó emberi probléma. A kérdés, hogy ki vigye tovább a csapatot, nagyon emberi kérdésnek tűnik. De csak tűnik, mert ugyan fontos, hogy én, mint parancsnok kit tartanék alkalmasnak, jónak, és fontos, hogy akit kiválasztok, vajon ő is jónak gondolja-e magát a feladatra, de a legfőbb kérdés az, hogy az Úristen is így gondolja-e? Az építőkövet, amit egyszer félredobtak, arról még kiderülhet, hogy sarokkő tud lenni. Aki egyszer sérült abban, hogy róla a közvélekedés nem gondolta, helyt tudna állni, vagy hogy egyáltalán a közösségbe illik-e, arról az emberről egyszer csak kiderül, hogy az Úristen őt másképp látja.
Pontosan mit jelent a cserkészet a magyar nevelésügyben?
Magyarországon a cserkészet tartalma jóval azelőtt megszületett, mielőtt a cserkészet alapítója, Lord Baden-Powell 1908-ban kiadta Cserkészet fiúknak című könyvét. Idehaza már az 1800-as évek végén látszott, hogy nagyon komoly társadalmi válságot okoz a városiasodással együtt a hagyományos közösségek szétesése. Papok és lelkészek tapasztalták, hogy ha ezen a vágányon megy tovább az ifjúság nevelése, akkor lelkileg szét fog csúszni a magyar társadalom. Ebben a forrongó, borzasztó gyorsan fejlődő világban fogalmazták meg, mit is kellene tenni,hogy ne vesszenek el nemzedékek a nemzet életéből, mi kell legyen az a lelki tartalom, ami értelmet ad a földi életnek. Ekkor született meg a regnumi atyák közössége, meg a protestáns budapesti Keresztyén Ifjúsági Egyesület és még számos kezdeményezés – akiknek a nagyjai aztán a cserkészmódszerben találták meg a formát és az egységet. Ezért van az, hogy Magyarországon a cserkészet ökumenikus, vagyis felekezetek közötti, de akként, hogy mindenki megélheti a saját felekezete hagyományát – ami követelmény is egyben. Sok más országban felekezeti alapon szerveződött a cserkészet. Köztudott, hogy az 1933-as dzsemborit (jamboree – a szerk.), vagyis a cserkészek nemzetközi találkozóját Gödöllőn rendezték meg. Az angliai Gilwell Parkban, a cserkészet egyik kultikus helyén található egy fal, amelyen időrendben állnak egymás után felsorolva a dzsemborik. A sorrendben negyedikként megrendezett gödöllői találkozó neve mellett azonban nem áll szám, hanem csupán ennyi: The Hungarian Jamboree. Ez is jól mutatja, hogy a gödöllői dzsembori, és általában a magyarországi cserkészet különleges, nehezen illeszthető be a sorba. Annak idején gróf Teleki Pál és Sík Sándor is kifogásolták a dzsemboriknak azt a részét, hogy azok túlságosan is a külsőségekről szólnak, és félő volt, hogy elvész a sokkal fontosabb belső tartalom. Ebből az önálló gondolkodásmódból, valamint szembesülve a háborúba rohanó világ kihívásaival 1940-re megszületett az ábrahámhegyi próbarendszer. Például ekkor került be a magyar cserkészet általános eszköztárába a regösség, amit a magyar cserkészek népi hagyományokat ápoló és terjesztő csoportjai már sokkal korábban műveltek. Ez abból az igényből fakadt, hogy a városi legényeket el kell vinni oda, ahol a hús és a kenyér születik, ahol a népdal a mai napig él, hogy találkozzanak a valódi világgal, a valódi és megtartó értékekkel, szemben azzal a túlurbanizálttal, ahol mindez nincs már jelen.
A magyarországi cserkészetben mennyire hangsúlyos a regösség?
Kodály Zoltán, Bárdos Lajos, Rajeczky Benjámin, Karácsony Sándor mind fontos szerepet játszottak a regöscserkészetben. A 101 magyar népdal című könyvet a Magyar Cserkészszövetség adta ki és a cserkészek használatára készült. Az Állami, a Honvéd, de a nagyobb néptáncegyüttesekben is döntő volt a regöscserkészek részvétele, de a ’70-es évek táncház mozgalmának vezetői közül is sokan regöscserkészek voltak. Kis túlzással mondhatjuk, hogy nincs táncházmozgalom regöscserkészet nélkül.
Mikor nyitott a cserkészet a lányok felé?
Az 1910-es években indult a nyitás, tehát viszonylag gyorsan, de külön nemzeti és világszervezetbe szervezve. Ma már a leányok is tagja lehetnek a Magyar Cserkészszövetségnek, de figyelembe vesszük a kamaszkor sajátos igényeit, hiszen ekkor egészen más a fiúk és más a lányok igénye. Kiscserkész korig, vagyis negyedik osztályig lehetnek vegyes őrsök, illetve kisfelnőtt korban, 16-18 év fölött újra. Serdülő korban, amikor a nemi identitás a legintenzívebben keresi az útját, akkor bizonyosan különválnak nemek szerint a nagyjából azonos korú 6-8 főből álló őrsök.
A Búzaszemben jelenleg hol tart a cserkészet megszervezése?
Elindult a 801-es Csillagösvény cserkészcsapat, melyhez sok segítséget kaptunk Mészáros Csaba atyától. Mondanom sem kell, kezdettől a regös vonalat céloztuk meg. Gödön, ahogy sok más településen is Magyarországon, a rendszerváltás után, a ’90-es évek közepe táján ujjá alakult a cserkészet, ahol Sütő Pista bá is újra elkezdett cserkészkedni. Ez a folyamat a 2010-es évek környékén aztán Gödön alább hagyott. A 801-es csapat ekkor már nem ment táborozni, nem adott le jelentést, de ettől eltekintve a csapat tagjai tartották egymással a kapcsolatot. Tavaly februárban aztán újra indult a toborzás, a fiatalok a Búzaszem Iskolából jelentkeztek. 6 lány és 5 fiú. Belőlük őrsvezetőket és segéd őrsvezetőket képzünk.
Milyen élményeket szereztek eddig, és mi vár még a Csillagösvény cserkészcsapat tagjaira?
Tavaly júniusban mi is – Győrfi Pállal és Dobson Tiborral – meggyújtottuk az összetartozás tüzét, de eljutottunk végül a „tavaszi” portyára is, ahol felkészítettük a csapatot a nomád táborozásra. A nyáron alább hagyó járvánnyal éppen szerencsénk volt, így – a 808-as cserkészcsapat „hóna alatt” – el tudtunk menni táborba Kishuta mellé. Szeptembertől rendesen tartjuk az őrsgyűléseket, december 12-én a Szent István bazilikában, a Szent Jobb oltárát körülállva fogadalmat tettünk. Idén Szent György napját talán már sikerül megünnepelnünk, hiszen Ő a cserkészeknek is védőszentje. A vezetőképző tábort remélhetőleg idén nyáron Erdélyben fogják elvégezni a csapat tagjai, de addig lesz még egy hivatástisztázó hétvégénk is, ami abban segít, hogy mindenki át tudja gondolni a szándékait, a szerepét. Lesznek még technikai felkészítő hétvégék is. Tapasztalataim szerint ez nagyon sokat ad a felnőtté válás során. Aztán a nyáron lesz újra cserkésztábor, majd jön a már említett erdélyi vezetőképző tábor.
Ez azt jelenti, hogy az őrsöket olyan fiatalok vezetik, akik csupán néhány évvel idősebbek az őrs tagjainál?
A cserkészet nem szakkör, bár látszólag úgy néz ki. Az őrsgyűlést nem felnőtt vezeti, hanem az őrs tagjainál egy kicsivel idősebb fiatal. A felnőtt a távolból irányít. Ahogyan ezt Sík Sándor találóan megfogalmazta: „a magyar cserkészet nem a felnőtt nemzedékből indul ki, hanem magából az ifjúságból. Az ifjúsági mozgalomban az ifjúság önmagának alkot elveket és a gyakorlati munkához szükséges berendezkedést. De nem szakad el a felnőttektől és nem áll társadalmon kívül (…) a cserkészet amellett, hogy újat akar, beilleszkedik a társadalomba s belülről fog hozzá javító munkájához.” Minden időszakot egy játékos, nagyon gyakorlatias próbával zárunk le. A sikeres próbázás az előmenetel feltétele. Hogy az őrs hogyan jut el a próbáig, az már az őrsvezető dolga.
Lehet-e most jelentkezni a Csillagösvény csapatba?
Most nem, de hamarosan igen. Szeptemberben lesz újra toborzás. Az akkori másodikosokat, harmadikosokat és negyedikeseket várjuk kiscserkésznek, ötödikes kortól nyolcadikos korig pedig cserkésznek. Ha sikerül mindenkinek végig mennie a vezetőképzésen, ősztől négy cserkész és két kiscserkész őrsöt tudunk majd indítani, így teszünk még egy fontos lépést a cserkészcsapat kiteljesedése felé.