Ahogyan gyermekeinket neveljük, olyan lesz az ország

Népművészet a nevelésben – konferencia a Búzaszem Iskolában

2021. augusztus 17. | Búzaszem Alapítvány

Magyar néphagyományra alapozó iskolarendszer a Kárpát-medencében, Magyar Népművészeti Egyetem, a szerves magyar műveltségre alapozott óvó- és tanítóképzés. Ezek voltak a legfontosabb tervek, amelyek körvonalazódtak a Búzaszem Alapítvány és a Platthy család által június 5-én és 6-án, a Búzaszem Iskolában megrendezett „Népművészet a nevelésben” című konferencián.

konferencia megnyitó
A megnyitón Platty Iván nyugalmazott államtitkár, Prof Dr. Kásler Miklós miniszter és Horváth Szilárd köszöntötték a konferencia résztvevőit | Fotó: Németh Miklós

A konferencia védnöke dr. Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere volt, aki személyes részvételével is megtisztelte a tanácskozást. Ahogy nyitóbeszédében kiemelte: „…a mi feladatunk, hogy hagyományainknak megfelelően irányt mutassunk a magyar nemzetnek egy olyan időszakban, amikor a magyar kultúrát identitás- és értékpusztító támadások érik. Hazánk sorsa azon múlik, hogy a jövő nemzedéket keresztény és nemzeti szellemben tudjuk nevelni.”

A konferencián a magyar néphagyománnyal foglalkozó szakemberek, sokévezredes szerves műveltségünket nevelési erőként használó iskolák vezetői és tanárai fejtették ki, hogy miért üdvös a 21. században is eleink tudására alapoznunk utódaink nevelését.

„Ahogyan gyermekeinket neveljük, olyan lesz az ország” – ez volt a konferencia mottója, s hozzátették: „Ha keresztény és magyar országot szeretnénk keresztény és magyar nevelést kell adnunk gyermekeinknek.”

Magyarországon ma néhány óvodában és 4-5 iskolában alapozzák a gyermekek nevelését a néphagyományra. Ez kevés, de a fejlődés nagy, hiszen 25 évvel ezelőtt egyetlen ilyen iskola sem működött.

Horváth Szilárd, a Búzaszem Iskola egyik alapítója előadásában arról beszélt, hogy a néphagyomány, vagyis a néptánc, népzene, népi kézművesség, a népmese, a népi játék miként segíti a gyerekek érzelmi és értelmi intelligenciájának növelését. Dr. Géczi Laskai Judit ugyanezt erősítette meg a népi kézművesség oldaláról, majd több előadó is leszögezte: ezek a gyerekek néhány esztendő alatt 15-20 %-kal jobban teljesítenek néphagyomány nélkül felnőtt kortársaiknál.

Pálfi Erika, az Emberi Erőforrások Minisztériumának főosztályvezetője ehhez hozzátette, hogy „…a népművészet, a hagyományaink ápolása, nemzeti nagyjaink ismerete vagy a kulturális gyökereink ismerete mind-mind olyan tartalom, ami azt segíti elő, hogy egészséges és stabil identitással rendelkezzenek a tanulóink.”

Regisztráció
Fotó: Németh Miklós

A konferencia résztvevői egyetértettek abban, hogy nemcsak szóbeli anyanyelvünk van, hanem van a néptáncban megjelenő mozgásos anyanyelvünk, a népmesével és az ünnepeinkkel átadandó szakrális anyanyelvünk, a népdallal kialakuló zenei anyanyelvünk is, s ha valamelyiket nem sajátítjuk el, kevésbé biztosan állunk a világban. Ahogy Szerényi Béla népzenész, az Óbudai Népzenei Iskola vezetője megfogalmazta: „Az anyanyelvi kultúra kerek egész, amelyben ott van a beszélt nyelvünk, a zenei anyanyelvünk, a mozgásunk, a táncunk, a kézművességünk, a szellemi kultúránk, ez mind az anyanyelvű kultúra részelemeiből áll össze, és ha ebből valamelyik hiányzik, az olyan, mintha nem tanulnánk meg beszélni az édesanyánktól.”

Pécsi Rita neveléskutató, főiskolai docens szerint a néphagyománnyal azért tudunk könnyen nevelni, mert egyszerű és közérthető formákkal dolgozik és ezen formákkal képes bonyolult tartalmakat átadni.

Katona Irén, a bárándi óvoda rég nyugdíjba ment vezetője egykori óvodásaival, az intézmény mai vezetőivel érkezett a konferenciára, s tartott előadást a szerves magyar műveltségre alapozott óvodai nevelés előnyeiről. Előadását nagy taps kísérte, de Irénke néni mégsem ezt emlegette elsősorban, hanem azt, hogy itt végre egymásra találtak azok az elszigetelten működő közösségek, amelyek ezt a nemzetnevelő munkát végzik.

Ugyanezt fogalmazta meg Szilasy György, az abai Atilla király gimnázium vezetője is: „Ez a konferencia azért nagyon fontos, mert látom az embereket, hogy jó szándékúan nagyon jó dolgokat csinálnak elszigetelve egymástól és szívüket-lelküket odatéve. Mondhatom azt is, hogy egy komoly szellemi potenciál jelenik itt meg.”

„Most már ténylegesen itt az ideje, hogy valami történjen.” – tette hozzá ehhez Benő-Nagy Réka, a nádudvari Népi Kézműves Szakgimnázium vezetője.

Nem volt ennyire derűlátó Várszegi Tibor egyetemi docens, aki szerint a felsőoktatásban, az óvó- és tanítóképzésben eltöltött 31 esztendeje alatt azt látta, hogy a szeme előtt „hal ki az, ami szerves része a kultúránknak, és alattomos módon belopakodik a multikulturalizmus, ami gyökértelenné, aszociálissá teszi az embert.” Várszegi Tibor és a konferencia felszólalói szerint tehát elkerülhetetlen, hogy a magyar óvó- és tanítóképzést a szerves magyar műveltségre alapozzuk.

Platthy István
Platthy István | Fotó: Németh Miklós

A konferencia résztvevői ezért határozták el a Magyar Örökség Nevelési Szövetség létrehozását, hogy összefogják a hasonló indíttatású iskolákat, szakembereket és felerősítsék a magyar társadalom azon rétegének hangját, akik magyar néphagyományra alapozott nevelést szeretnének adni a gyermekeiknek.

Vetró Mihály, a Nádudvari Népi Kézműves Szakgimnázium tanára szerint is szükség lenne egy Magyar Népművészeti Egyetemre, amely eleink évezredes kincseire alapozná a fiatalemberek nevelését. Szerinte a népművészet tudja magas szintre felemelni a magyar művészetet. „Addig, amíg nem ismered meg a saját néped hagyományait oda-vissza és anyanyelvi szinten, addig ne akard te önmagadat megvalósítani.” – tette hozzá, keleti útjainak tapasztalataira is alapozva.

Mokos Béla, a konferenciát szervező Búzaszem Alapítvány vezetője a Búzaszem Iskola közösségi felépítéséről szóló előadásában azt mutatta be, hogy miként kell és érdemes a közösséget összefogni, hogy abból iskolaépület szülessen. Az alapítvány egyébként most – hasonló módszerekkel - tornatermet és további tanépületeket szeretne építeni. A Búzaszem Alapítvány módszere például szolgálhat más, kispénzű, de nagy akaratú közösségeknek.

A Magyar Örökség Nevelési Szövetség munkájához pedig Magyar Örökség Műhely néven akkreditált tanártovábbképzést szeretnének hozzátenni, illetve a Magyar Népművészeti Egyetem tervezetének kialakításában vesznek részt.

A konferencia résztvevői egyetértettek abban, hogy ebben a szellemi közegben már van annyi szellemi erő, hogy képes iskolarendszert kialakítani és működtetni, ezért most ennek a szervezeti alapjait is szeretnék megteremteni, hogy a magyar néphagyományra építő nevelés az egész Kárpát-medencében elérhető legyen.

S hogy van-e igény erre a nevelésre? A kérdésre a választ azok a közösségek adták meg, amelyek a konferencia végén mutatkoztak be, mert szeretnék gyermekeiket a magyar néphagyomány szellemében nevelni.

A konferencia tartalmának szélesebb körű megismertetése érdekében a Búzaszem Alapítvány az előadások összefoglalóit tanulmánykötetben jelenteti meg. Az elhangzó eladásokról készített videofelvételeket pedig a Búzaszem Alapítvány honlapján keresztül tekinthetik meg azok, akik lemaradtak az eseményről.

Búzaszemes diákok
Fotó: Németh Miklós

A rendezvény megvalósításában, illetve a helyszín berendezésében és dekorálásában, a résztvevők fogadásában és regisztrálásában nagy számú önkéntes vett részt, akik között ott voltak a Búzaszem szülői közösségének tagjai, az iskola elballagott diákjai, sőt olyan segítők is, akik az alapítvány népművészeti műhelyeinek résztvevői.

A konferencia megnyitóján, majd a szünetekben a Búzaszem Iskola tanulói népzenei előadásokkal adtak betekintést az intézményben folyó népművészeti nevelés keresztmetszetéről.

A Népművészet a nevelésben konferencia az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával valósult meg.

Segítse céljaink elérését azzal, hogy hírlevelünk olvasásával követi a Búzaszem történéseit!